2017. augusztus 30., szerda

Munk Veronika: Kéjutca

Leírás:
Munk Veronika, az Index újságírója olyan ajtókat nyitott ki, amelyek mindeddig a külvilág előtt zárva voltak. Szexmunkásokkal, futtatókkal, bordélytulajdonosokkal folytatott számos beszélgetés és több éves kutatómunka eredménye, hogy a Németországban dolgozó magyar prostituáltak rejtett világa feltárult.

Böbe, a madám nem hagyhatja el Németországot, mert a magyar törvények értelmében azonnal letartóztatnák. Berta, az örömlány, bár álmodozik arról, hogy egyszer végleg leszámol a vörös lámpás negyeddel, a pénz mindig visszahúzza. Berta Böbének dolgozik, és Ivánnak, a stricinek, aki a szálakat Magyarországról mozgatja. Az észak-német kikötőváros, Bremerhaven egy egész magyar kolóniának biztosít munkalehetőséget, amely a liberális törvénykezés előnyeit kihasználva szabadon űzheti itt az ipart.
Szereplőink bizalmát elnyerve Munk Veronika felteszi azokat a kérdéseket, amelyekre mindig is szerettük volna tudni a választ. Mi fér bele egy húszperces menetbe? Kiből lesz strici? Van a lányoknak orgazmusa? Tabu az óvszer nélküli szex? A személyes hangvételű, ám egy szociológiai tanulmány alaposságával megírt könyv egy saját szabályokkal bíró, zárt és veszélyes világba nyújt betekintést, ahol a pénz és a

Vélemény:
Ismét egy érdekesnek tűnő téma, habár nem mondanám, hogy a témában nem született már eddig is elég könyv, vagy, hogy hiánypótló lenne a kiadvány, de pár évente gondolom van létjogosultsága, ha egy kicsit más oldaláról fogja meg az író a témát, a szex-szel kapcsolatos könyveket meg úgyis viszi a nép automatikusan és hát azért a prostitúció is van annyira szerteágazó téma, hogy csak egy-egy válfajára koncentráljon az adott könyv, felvillantva a teljes képből is szemelvényeket.
Ez például a külföldön (Németországban) valahol az utcai és a lakásos válfaj között, kirakatban majd
függöny mögött dolgozó lányok és az ipar egyéb szereplőinek mindennapi életébe, múltjába próbál
bepillantást adni.
Node azért beszéljünk előbb kicsit a prostitúcióról magáról.
Elítélendő-e? Abszolút nem! Semmi, ami a te életedre nincs befolyással nem elítélendő. Elítéled a meleg házasságot? Akkor ne házasodj melegekkel! Elítélendő a prostitúció, akkor ne dugj kurvákkal. Ennyire egyszerű. Amúgy meg mindenki azt csinál a függöny mögött, amit jónak lát, amíg nem árt vele másoknak.
Amúgy negatív dolog-e egyáltalán a prostitúció? A legtöbb esetben abszolút nem! Ha valaki prostituált lesz az önként lesz (ha nem, úgy az már a legtöbb eseten kívül eső eset és az emberkereskedelem meg erőszak és hasonlók, az elítélendő és büntetendő), ő úgy gondolja, hogy a saját kvalitásai és igényei ezzel az áldozattal járnak és bevállalja. Semmi különbség nincs az egyéb munka, fizetés, igény és annak kielégítése között. Mindenki eladja a testét, hogy pénzhez jusson, én is, ülök egy irodában, vélhetőleg rossz testtartással, de mindenképpen mennyiségibben, mint kellemes lenne, eladom az egészségem, eladom a szabadidőm cserébe a kis pénzért. Lehet nagyobb pénzért jobban eladnám, ahogy a többség sokkal kevesebb pénzért sokkal többet ad el, vagy ahogy az örömlányok adott esetben jóval többért nézet kérdése, hogy jóval többet adnak-e el. Ahogy ez fordítva is igaz, ha valakinek megéri a szexért direktbe fizetni (indirekt módon a többség úgyis fizet) és adott esetben a törvény sem tiltja, úgy abban sincs semmi elítélendő, kereslet-kínálat.
Áldozat-e a prostituált? Nem és nem is tartják magukat annak. Önként választotta. Lehet, hogy ez a
választás az volt, hogy 400 ft-os órabérért melegítőket var 12 órában élete végéig tengődve, ahogy
Magyarországon sokan, vagy óránként három pasi megdugja hátulról és a nap végén lesz 110 ezer ft-ja és veheti a Nike-ot meg a műkörmöt és ő utóbbit választotta. Még azt se merném kijelenteni, hogy rosszul választott, hisz kb. semmi közöm hozzá, ő ismeri a saját preferenciarendszerét.
Fel kell-e nézni az erejükre? (ez így le van írva a könyvben, vicc): Nem! Kurvára nem én vagy te döntöd el, hogy vajon az öngyilkosság az egy könnyű vagy egy piszok nehéz döntés, hogy elhagyni a nyomort, a hazádból egy másik országba menni jobb megélhetés reményében az egy gyáva menekülés vagy egy okos kiugrás és nem te mondod meg, hogy vajon az egy könnyű dolog-e, hogy nézed a falat miközben hátulról dugnak két percig napi 10x vagy téglát hordani 40 fokba napi 12 órában. Ha feltételezzük, hogy az emberek tudatos lények, akkor ha önként vállalnak valamit, akkor felmérik a lehetőségeket és meghoznak egy döntést, innentől az a döntés az optimális döntés, nem könnyebb, vagy nehezebb, de optimális kurválkodni, ha azt csinálod, mégha a pro oldalon az is
van, hogy te meg a szerencsejátékot szereted és az okoz örömet és este elvered az összes megkeresett pénzt a kaszinóban. Felnézni nem kell rád abszolút, ahogy le se.
A könyv tehát a magyar prostituáltak egy igen apró szegletével foglalkozik, a többség nem olyan körülmények között dolgozik, így kifejezetten a szexmunka iparról nem igazán tényfeltáró könyv, inkább egy cikksorozat a többezer magyar szexmunkás párszáz fős részéről akik ott és úgy dolgoznak. Ami nekem talán érdekesebb is volt az inkább a lányokon túli dolog, a stricikről még nem olvastam túl sokat, ahogy a kinti egyéb kiszolgáló személyzetről sem.
Közepesen érdekes cikksorozat, amit érdemes kiegészíteni esetleg a szerzőnek az index-el csinált videócikk sorozatával, hogy arcokat is tehessünk a szereplők mellé.

Nincsenek megjegyzések: